Megközelítőleg 40 000 pókfajt azonosítottak, és soroltak be 111 családba az arachnológusok. A begyűjtés nehézsége, és a jelenleg még nem besorolt pókok miatt azt feltételezik, hogy mintegy 200 000 fajuk él a Földön.
|
A rend három alrendre osztható |
|
Alsórendű pókok
(Mesothelae)
|
Négytüdős pókok
(Mygalomorphae)
|
Főpókok
(Araneomorphae)
|
 |
 |
 |
|
Az alsórendű pókok (Mesothelae) a pókok (Araneae) rendjének egyik alrendje, amely a kihalt Arthrolycosidae és Arthromygalidae, csak fosszíliákból ismerjük, továbbá a mai napig létező Liphistiidae családokat foglalja magában.Testük szegmentáltsága jól kivehető, ez bizonyíték az ízeltlábú ősökkel való rokonságukra. Az ide tartozó fajok kizárólag Délkelet-Ázsiában honosak (Kína és Japán), körülbelül 90 fajjal és 5 nemzetséggel. Nagyon ritkák és a legősibbek.Az alsórendű pókok közé tartozó fajokat a proszóma hasi oldalán lévő kicsiny, keskeny szternum alapján kategorizálják. Jellemző jegyeiknek köszönhetően könnyen azonosíthatóak: aeiről a háti oldalon és a szövőmirigyek majdnem teljesen középső helyzetű elhelyezkedéséről az opisztoszóma hasi részén. A többi póktól eltérően nem rendelkeznek méregmiriggyel. Minden alsórendű pók négy pár szövőmirigyegységgel rendelkezik. A négytüdős pókokhoz hasonlóan két pár redős tüdővel rendelkeznek
|
A négytüdős pókok (Mygalomorphae vagy Orthognatha) a pókok (Araneae) rendjének egyik alrendje. Az Orthognatha („egyenes csáprágójúak”) tudományos elnevezés a csáprágók állására utal: azok egyenesen lefelé mutatnak, és nem keresztezik egymást.Ez az alrend a nagy testű, tömzsi lábú pókokat, mint például a madárpókokat és a veszélyes ausztráliai tölcsérhálós pókot is magába foglalja.
Akárcsak az alsórendű pókok (Mesothelae) alrendjének fajai, a négytüdős pókok is két pár redős tüdővel és lefelé fókuszáló szájszervekkel rendelkeznek. Ennek köszönhetően sokáig úgy vélték, hogy közeli rokonságban állnak egymással.
Szinte az összes ide tartozó pókfaj nyolc szemmel rendelkezik, habár néhánynak kevesebb van (a Masteria lewisinek csak hat).
Terjedelmes méregmirigyekkel rendelkeznek, amelyek teljes egészben a csáprágókban foglalnak helyet. Ennek ellenére csak az ausztráliai Atrax rend pókjainak a mérge lehet veszélyes az emberre. Csáprágóik hatalmasak és erősek. Ezen alrend tagjai még a kisebb halakat és emlősöket is zsákmányul ejtik.
A világ legnagyobb pókjai is négytüdős pókok (pl. az óriás tarantula Theraphosa blondi, Latreille, 1804), amelyeknek a testhossza eléri a 10 cm-t, és kiterpesztett lábaikkal 28 cm-t. Egyes fajaik méteres átmérőjű hálókat szőnek.
Az egy év után elpusztuló főpókoktól (Araneomorphae) eltérően a négytüdős pókok akár 25 évig is élhetnek.
|
A főpókok (Araneomorphae) a pókok (Araneae) rendjének egyik alrendje. Az Orthognatha („egyenes csáprágójúak” – tudományos elnevezés a csáprágók állására utal: azok egyenesen lefelé mutatnak, és nem keresztezik egymást.) alrenddel szemben a főpókok (Araneomorphae, régebben Labidognatha) felismerhetőek átlós csáprágóikról, amelyek keresztezik egymást. Azok a pókok, amelyekkel nap mint nap találkozunk, ebbe az alrendbe tartoznak. A pókok 94% ide sorolható, kezdve a 0,37 mm nagyságú Patu diguá-tól a nagy Argiopé-ig. |
Forrás, bővebb infó:Wikipédia
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
